BME honlap | Oldaltérkép | Impresszum | HU | EN

Beszédfogyatékosság

A beszédfogyatékosok közé azok az ép hallással rendelkező emberek tartoznak, akiknél a beszédfejlődés menete nem indul meg, kórosan késik, vagy valamelyik területen rendellenesen működik. A beszédfogyatékosság megjelenhet a beszédfejlődés kiterjedt és hosszan tartó elmaradásában, a beszédfolyamatosság, a beszéd- és hangképzés sérüléseiben egyaránt.

Hátterében elsősorban biológiai, funkcionális okok állnak. A szervi okok érinthetik a hallást, a beszélőszerveket vagy az agyi beszédfeldolgozó és beszédet irányító központokat. Az agyi központokat érintő okokat központi, a többi szervvel és beidegződésükkel kapcsolatosakat periférikus okoknak nevezik. Mindegyik lehet veleszületett, vagy szerzett. Okozhatja fizikai bántalom, fertőzés, mérgezés, gyógyszerek, keringési zavarok, vagy az idegpályák károsodása.

A beszéd összetettsége miatt többféle beszédzavar különböztethető meg. A terminológia nem egységes, ami megnehezíti a rendszerezést.

Kiejtési zavarok: pöszeség, raccsolás, selypítés, orrhangzós beszéd

Ritmuszavarok: hadarás, dadogás, pattogás, skandálás

Hangképzési zavarok: diszfónia és fonaszténia

Általános beszédzavarok: fejlődési diszfázia, afázia


Súlyosság szerint megkülönböztetnek beszédhibákat, beszédzavarokat és beszédfogyatékosságot:

Beszédhiba

A beszéd valamely tényezőjének enyhébb zavara, a beszédbeli akadályozottság legenyhébb formája. Ide tartoznak a beszédhangok képzésének eltérései, amikor a hiba hátterében a beszéd és a nyelvi fejlődés lassúsága, a beszédszervek ügyetlensége, a hallási észlelés gyengesége valószínűsíthető. Tünetei a hangzó beszéd artikulációs hibáiban, a nyelv érési folyamatainak lassúságában nyilvánulnak meg.

Beszédzavar

Elsősorban a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága következtében jön létre, ami egyidejűleg érinti a kommunikációs teljesítmények több területét, a hangzó-kifejező beszédet és a nyelvi működést is. A beszédzavarok közé tartoznak a korán feltűnő beszédfejlődési elmaradások, majd a beszéd alakulásának későbbi szakaszában fellépő artikulációs és ritmuszavarok, valamint a nyelvi fejlettség eltérései.

Beszédfogyatékosság

A súlyosság megélése és megítélése szubjektív. Vannak, akik súlyos beszédrendellenességeik miatt akadályozva érzik magukat, mégis a beszéd a fő kommunikációs eszközük, és nem tekintik magukat fogyatékosnak. Beszédfogyatékosoknak inkább azok tekinthetők, akik nem beszélnek, vagy beszédük kisegítésre szorul, ezért alternatív vagy augmentatív kommunikációt (is) használnak, vagy egyáltalán nem kommunikálnak. Nem beszélőknek nevezik a némákon kívül az ideiglenesen beszédképteleneket, vagy például a mutistákat is, de fogyatékosságnak csak állandó, vagy legalábbis tartós állapot számít.

Fogalomtár

A hangképzés zavara, más néven diszfónia jellegzetes tünete a rekedt hang. A rekedtségen kívül az alábbi tünetek többsége megfigyelhető:

  • a légzés zavart, kapkodó;
  • krákogás, „gombócérzés” a torokban;
  • a hangmagasság nem megfelelő (túl mély vagy magas);
  • nehézséget jelent a hangerő fokozása;
  • a hangterjedelem beszűkült;
  • a nyakizomzat görcsös;
  • a hangtartás rövidül;
  • a hangindítás kemény („katonás”).

Fonaszténiának tekinthetjük a tényleges, mechanikus megbetegedés, sérülés nélkül beálló hangminőségromlást (magasság, erősség, színezet, vivőerő, tartás, stb.). Ez inkább funkcióhiba, melyet elegendő pihentetés után fokozatos, kitartó munkával lehet javítani.

A beszédfolyamat különböző típusú zavarai között sajátos probléma a beszéd elsajátításának nehézsége, az úgynevezett akadályozott beszédfejlődés, vagy más elnevezéssel beszédfejlődési zavar, vagy fejlődési diszfázia.

A beszéd két fázisú folyamat. Meg kell formálni a gondolatot, majd ki kell mondani, vagyis mozgássorozattá alakítani. Mivel a nyelv és a beszéd többé-kevésbé függetlenek, az egyik fejlődhet normálisan, míg a másik lemarad. Azonban, ha a mondanivaló nincs nyelvi formába öntve, nem mondható ki, így az akadályozott beszédfejlődés megkésett beszédfejlődésnek is mutatkozik. A fejlődési diszfázia két típusra osztható: a receptív, vagyis észlelési, és az expresszív, azaz kifejezési formára.

Szenzoros (receptív) diszfáziáról akkor beszélünk, ha az ép hallású gyermeknek a beszéd feldolgozása és megértése okoz problémát. Ilyenkor a kiejtés viszonylag helyes, tiszta is lehet. Motoros (expresszív) diszfázia esetében a beszéd kivitelezése jelent gondot. Az is előfordul azonban, hogy mindkét oldal érintett (szenzomotoros diszfázia): a megértés és a beszéd kivitelezése is, az egyik túlsúlyával.

Az afázia összefoglaló elnevezése mindazon nyelvi zavaroknak, amelyek organikus agyi sérülés (stroke, tumor, traumatikus agysérülés, degeneratív betegségek) következtében jönnek létre és a már kialakult nyelvi képességet érintik.

Források

http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Az_vodapedaggus_feladata_a_sajtos_nevelsi_igny_gyermekek_nevelsben/a_beszdfogyatkossg_beszdzavar_s_beszdhiba_rtelmezse.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Beszédzavarok

http://02.fpsz.hu/diszfonia/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fejlődési_diszfázia

Filmajánló 

Ha szeretnél jobban belelátni abba, hogy milyen küzdelmekkel jár beszédzavarral vagy akár súlyos beszédfogyatékossággal élni, akkor érdemes ezeket a filmeket megnézned:

A király beszéde (The King's Speech, angol filmdráma, 118 perc, 2010)

A király beszéde egy férfi története, aki VI. György brit királyként, II. Erzsébet királynő apjaként vonult be a világtörténelembe. Miután bátyja lemondott, George azaz Bertie foglalta el trónt - igen kelletlenül. A király nem érezte méltónak magát élete legfontosabb szerepére, mert borzalmas dadogása miatt képtelen volt nyilvánosan beszédet tartani. Számos eredménytelen beszédterápiás kezelés után találkozott a liberális szellemiségű Lionel Logue-gal, aki csöppet sem hagyományos ülésein nemcsak királya hangját, hanem bátorságát is segített visszaszerezni. A IV. Györgyöt alakító Colin Firth elnyerte alakításával az Oscar-díjat.

Szavak nélkül (Chce sie zyc, lengyel filmdráma, 112 perc, 2013)

Mateusz egy fiatal fiú, aki 26 éve tolószékben él, és nem tud kommunikálni senkivel, mert agyi sérülése miatt a beszédre képtelen. Egy orvos ki is mondja róla az ítéletet: nem érdemes foglalkozni vele, mert nem több ő, mint egy növény. Ám Mateusz belül mindent átél. Ugyanolyan érzelmei vagy indulatai vannak, mint bárkinek. Nem adja fel a küzdelmet, próbál kommunikálni a környezetével, és be akarja bizonyítani, hogy ő nem egy növény, hanem nagyon is ember.