BME honlap | Oldaltérkép | Impresszum | HU | EN

Beszédfogyatékosság

A beszédfogyatékosok közé azok az ép hallással rendelkező emberek tartoznak, akiknél a beszédfejlődés menete nem indul meg, kórosan késik, vagy valamelyik területen rendellenesen működik. A beszédfogyatékosság megjelenhet a beszédfejlődés kiterjedt és hosszan tartó elmaradásában, a beszédfolyamatosság, a beszéd- és hangképzés sérüléseiben egyaránt.

Hátterében elsősorban biológiai, funkcionális okok állnak. A szervi okok érinthetik a hallást, a beszélőszerveket vagy az agyi beszédfeldolgozó és beszédet irányító központokat. Mindegyik lehet veleszületett, vagy szerzett. Okozhatja sérülés, fertőzés, mérgezés, gyógyszerek, keringési zavarok, vagy az idegpályák károsodása. A különböző beszédzavarokat attól függően lehet fogyatékosságnak tekinteni, hogy milyen mértékben akadályozzák a társadalmi részvételben az érintett személyt.

A beszéd összetettsége miatt többféle beszédzavar különböztethető meg. A terminológia nem egységes, ami megnehezíti a rendszerezést.

  1. Kiejtési zavarok: pöszeség, raccsolás, selypítés, orrhangzós beszéd
  2. Ritmuszavarok: hadarás, dadogás, pattogás, skandálás
  3. Hangképzési zavarok: diszfónia és fonaszténia

    A hangképzés zavara, más néven diszfónia jellegzetes tünete a rekedt hang. A rekedtségen kívül az alábbi tünetek többsége megfigyelhető:

    • a légzés zavart, kapkodó;
    • krákogás, „gombócérzés” a torokban;
    • a hangmagasság nem megfelelő (túl mély vagy magas);
    • nehézséget jelent a hangerő fokozása;
    • a hangterjedelem beszűkült;
    • a nyakizomzat görcsös;
    • a hangtartás rövidül;
    • a hangindítás kemény („katonás”).

    Fonaszténiának tekinthetjük a tényleges, mechanikus megbetegedés, sérülés nélkül beálló hangminőségromlást (magasság, erősség, színezet, vivőerő, tartás, stb.). Ez inkább funkcióhiba, melyet elegendő pihentetés után fokozatos, kitartó munkával lehet javítani.

  4. Általános beszédzavarok: fejlődési diszfázia, afázia

A beszéd elsajátításának nehézségét, az úgynevezett akadályozott beszédfejlődést fejlődési diszfáziának nevezzük.

Az afázia összefoglaló elnevezése mindazon nyelvi zavaroknak, amelyek organikus agyi sérülés (stroke, tumor, traumatikus agysérülés, degeneratív betegségek) következtében jönnek létre és a már kialakult nyelvi képességet érintik. Ez megjelenését tekintve nagyon sokféle lehet. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:

  • nem tudja felidézni a szavakat,
  • szisztematikusan más szavakat használ, de helytelenül,
  • a szavak kiejtésének nehézsége,
  • nyelvtanilag helyes beszédre való képtelenség.

A beszédzavar, beszédfogyatékosság nagyon eltérő mértékben befolyásolhatja a tanulmányokat, de minden esetben előnyösebb az írásbeli vizsga lehetőségének megteremtése, mert a stressz hatására a beszédképesség jelentősen romolhat. Emellett a beszédzavar együtt járhat a nyelvi fejlődés zavarával is, ami miatt az írott szövegek értelmezése több időt vesz igénybe, így a vizsgák során a többletidő megadása is indokolt.

A gyerekkorban szerzett rossz tapasztalatok (cikizés, csúfolás) sokszor zárkózottabbá teszik a beszédfogyatékos embereket, emiatt nehezen kezdeményeznek beszélgetést, elszigetelődhetnek az egyetemen. Ha van közös érdeklődési kör, vagy egy szobában laktok a kollégiumban, tedd meg te az első lépést!

Ha szeretnél jobban belelátni abba, hogy milyen küzdelmekkel jár beszédzavarral vagy akár súlyos beszédfogyatékossággal élni, akkor érdemes ezeket a filmeket megnézned:

A király beszéde (The King's Speech, angol filmdráma, 118 perc, 2010)

Szavak nélkül (Man in a Hurry/Un homme pressé, francia vígjáték, dráma, 100 perc, 2018)