BME honlap | Oldaltérkép | Impresszum | HU | EN

HSZI PODCAST

Távoktatás #1 - Mit adtak nekünk a mobiltelefonok?

  1. Már a mobiltelefonok megjelenésekor, a kilencvenes években jelezték a szakemberek*, hogy a mobilitásnak lehetnek árnyoldalai, amire érdemes lenne felkészülni. Mobiltelefonnal bármelyik másodpercben elérhető bármelyik életszerepünk - ez az egyént egy folyamatos döntéshelyzetbe hozza. És el is fárasztja.

  2. A járványhelyzet tovább növelte a mobilozással, netezéssel töltött időt. Egy kutatásban a résztvevők 50 százaléka mondta, hogy többet mobilozik, mint a járványhelyzet előtt.

  3. A digitális önszabályozás (bővebben itt és itt) nagyon fontos. Vedd észre a tüneteket magadon. Például tudsz-e aludni?

  4. Napi négy óra mobilozás már soknak mondható. De nehéz egy olyan eszköztől megszabadulni, ami optimális mértékben hasznos, ha jelen van az életünkben.

  5. Az okoseszközökkel töltött idő teljesen elcsúszhat, mert nem behatárolható, mint a kávézás. Az oktatók nem tudják lekötni a hallgatók figyelmét előadás közben, pluszban kell még egy videójáték.

  6. A fiatalok nagyon tudatosak. Lenne eredménye, ha többet mondanánk nekik, itt ez az app, figyeld magad, mennyi időt töltesz online. Fontos volna a saját jóllétünk szempontjából, hogy korlátozzuk a fogyasztást. Viszont a korlátlanság prioritás például a telco cégek kampányaiban.

  7. Három fő kategóriába sorolható a teendőink nagy része: hasznos (tanulás)-szükséges (mosás)-élvezetes (videójáték). Állandóan döntést kell hozni, hogy mit teszel a telefonnal. Ez a döntés rengeteg energiát vesz el tőlünk, a kognitív kapacitásunkat kimeríti.

  8. A mobiltelefonok megjelenése előtt átlátható volt a struktúra. Ezeket a döntéseket nem kellett külön meghozni: például a munkahelyen csak dolgozni lehetett.

  9. Frusztráció-tolerancia: felnőttként eldöntöm, hogy valamit meg kell csinálnom, amit nem élvezek, de hasznos – ez frusztrációval jár, amit el kell tudnom viselni, így leszek olyan ember, aki képes lesz szervezni a saját életét.

  10. Az okostelefonnal lehet valamit tenni, ami élvezetes, és nem bukom le: ennek ellenállni egy nagy döntés, sokkal több akaraterőt igényel, sokkal könnyebb kimerülni, és elbukni ebben. Így olyan emberekké válhatunk, akik nem tudják hatékonyan szabályozni az életüket – a frusztráció tolerancia nem egy megerősödött skillünk.

*forrás: 

Savickas, M. L. (1997) Career adaptability: an integrative construct for Life-span, Life-space theory. In The career development quarterly, 45, 247-259.

 Niles, S. G., Herr, E. L., Hartung, P. J. (2001) Achieving life-balance: myths, realities and developmental perspectives. ERIC/ACVE