BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Miért nehéz elkezdeni a diplomamunkát és néhány tipp, hogy sikerüljön

A diplomamunka vagy szakdolgozat megírása a felsőoktatásba járó hallgatók számára az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat tanulmányaik során. Eljutottál a képzés hajrájához, az utolsó félévhez, vagy tanévhez, teljesítetted a követelményeket, szigorlatokat, gyakorlatokat, laborokat, melyekből már csak néhány van hátra, de egyre közeleg a határidő, amikor le kell adni még ezt a nagy írásbeli munkát. Írni kell egy általában minimum 40 oldalas dolgozatot.  Sokan természetesen, ha nem is nehézségek nélkül, de időben és nagyobb gond nélkül teljesíteni tudják ezt a követelményt. A diákok egy jelentős része sokat halogatja diplomamunkája megírását és végül a kijelölt határidő előtt nagyon kevés idejük marad rá. Bizonyára vannak köztetek olyanok is, akik akár plusz félévet vagy akár féléveket csúsznak azért, mert nem tudják időre megírni. Természetesen az egyénenként eltérő lehet, hogy kinek mekkora kihívást jelent ez a feladat, vannak, akik OTDK dolgozatukat viszik tovább diplomamunkának, vagy akár olyanok is, akik számára nagyon érdekes a téma, amiben írják dolgozatukat és így kifejezetten motiváltak. 

Miért gyakori a halogatás a diplomamunka kapcsán?

A halogatás általánosságban is egy gyakori jelenség az egyetemi hallgatók körében.” Majd holnap elkezdek tanulni”,” Két nap is elég erre a vizsgára”, ”Egy nap tanulás is elég lesz”, ”Most már tényleg leülök megírni, csak még egy részt megnézek” – ilyen és ehhez hasonló gondolatok jelenhetnek meg az egyetemista fejében.

A felsőoktatás sok szempontból nagy változást jelent a középiskolához képest és ez a tanulmányi feladatok esetében sincs másként. A közoktatáshoz képest jóval önállóbban kell teljesítenetek a jelentősen nagyobb kihívást jelentő feladatokat. Már sokkal inkább saját magatoknak kell gazdálkodni az idővel, és a motivációt is sokkal inkább magadnak kell felkeltened és fenntartanod magadban. A félévek során a vizsgákra, be kell osztani a tanulási időt, a különböző beadandó dolgozatokra, projektekre is időt kell szánni és a motiváció sem árt. Ennek az önállóságban való fejlődésnek a megkoronázásának is tekinthetjük a szakdolgozat megírását.

A halogatás egyik pszichológiai oka lehet a szorongás. Ez az érzelmi állapot elkerülő viselkedést vált ki bennünk. Ha valami miatt erősen szorongunk és ezt nem tudjuk megfelelően kezelni, akkor gyakran akár tudattalanul is elkezdjük kerülni azt, ami kiváltotta ezt az érzelmet. A szorongásnak jelentős befolyása van a különböző feladatokban nyújtott teljesítményünkre is. Ezt az összefüggést írja le Yerkes és Dodson elmélete, mely szerint a szorongás, vagy a feszült érzelmi állapot bizonyos szintig javítja a teljesítményt. Túl alacsony feszültségi szint esetén unalom következik be, viszont túl magas szorongás esetén már romlik a teljesítmény. Így a szorongásnak és így a halogatásnak az egyik oka lehet az, hogy a feladat túl nagynak tűnik. A diplomamunka, ez a megszokottnál nagyobb terjedelmű feladat, eleinte kilátástalannak tűnhet, ami halogatáshoz vezethet. Korábban már összegyűjöttünk nektek néhány technikát, amivel a halogatás csapdája legyőzhető.

7 tipp a diplomamunka halogatása ellen 

A követelmények részletes megismerése
Érdemes a követelményeket hamar, és részletesen megismerni. Ma már ezekről részletes tájékoztatót kaphattok az egyetem weboldalán. Fontos lehet tudni, már a diplomamunka tervezése során a terjedelmi, formai, tartalmi stb. követelményeket. Érdemes akár felsőbb évfolyamokon végzett csoporttársaktól is információkat gyűjteni. Ez csökkenti a bizonytalanságot és ezáltal a feladat által kiváltott szorongást is.

Első lépés
Az önmagukban kevésbé motiváló, vagy akár szorongást kiváltó feladatoknál kulcsmomentum az első lépés, lépések megtétele. A lelkesedés gyakran akkor jelenik meg, amikor már haladtunk egy kicsit. Ennek erősítése érdekében érdemes kis lépésekkel kezdeni. Egy szöveges dokumentum megnyitása, a cím és alcímek felírása, szakirodalmak, források gyűjtése, ezek viszonylag könnyen elvégezhető kezdeti lépések, megtételük sikerélményt okozhat, így motivációt adva a további munkához.

Beazonosítható, mérhető, elérhető célok kitűzése
Ez általánosságban is egy fontos szempont a különböző feladatok kapcsán, így a szakdolgozat esetében is. A diplomamunka egy nagy, időt és energiabefektetést igénylő projekt. Érdemes több kisebb részre felosztani, és mindig annyit kijelölni teljesítendő célnak, ami kihívást jelent, de nem túlságosan nagyot. Például ahelyett, hogy kijelölnéd magadnak, hogy megírsz a következő 3 napban 20 oldalt, helyette inkább kisebb célokat érdemes kitűzni pl. „a következő 3 órában megírok 1 oldalt”.

Ütemterv készítése

A szakdolgozat megírásánál is érdemes egy ütemtervet felállítani. A kezdeti szakaszban érdemes kisebb időtartamokkal indítani, pl. az első 1 hétben napi 15-20 percet szánni a diplomamunkára. Ez egy könnyen megvalósítható cél, így később ez lendületet adhat, hogy már több időt tudj szánni erre a munkára. Hasznos lehet az is, ha kijelölsz egy konkrét időszakot a nap során, amit erre a feladatra szánsz pl. minden nap reggel 9-től. Érdemes a délelőtti órákban kijelölni egy ilyen idősávot. Ebben a napszakban szervezetünkben magasabb a kortizol nevű hormon szintje, mely élénkebbé, éberebbé tesz minket, így ennek köszönhetően könnyebb lehet a koncentráció.

Önmagad megjutalmazása

A halogatásban szerepet játszhat az, hogy nincs elegendő motiváció a teljesítendő feladathoz. A motivációt a pszichológiában két módon csoportosítjuk. Az egyik a belső (intrinzik) motiváció a másik pedig a külső (extrinzik) motiváció. A belső motiváció az, amikor magáért a tevékenység élvezetéért, vagy érdeklődésből végzünk valamit. Általában ez erősebb és tovább fennáll. A külső motiváció esetében nem a tevékenység a motiváló számunkra, hanem valamilyen jutalom, amit az adott tevékenység elvégzéséért kapunk. Sajnos nem találhatunk minden tevékenységben belső motivációt. A diplomamunka megírása is sokatok számára olyan munka lehet, melyben nincs belső motiváció. Ilyenkor segíthet az önjutalmazás. Jó technika lehet a dolgozat írásához kötni valamilyen pozitív, jutalmazó, élvezetes tevékenységet pl. fél óra írás után 10 perc YouTube-ozás, vagy 1 óra szakdoga írás után 20 perc futás stb. Az ilyen tevékenységek során agyunkban a dopamin nevű neurotranszmitter szabadul fel, mely az agy jutalmazó rendszerének ingerület átvivő anyaga is. A jutalmazó tevékenységeket hozzá köthetjük a diplomamunkával történő munkához, így növelhető a motiváció.

Figyelemelterelő ingerek kizárása
Ahogy egy vizsgára való készülés során, a diplomamunka írásakor is fontos, hogy kizárjuk az olyan tényezőket, amelyek megszakíthatják a koncentrációnkat, elterelhetik a figyelmünket. Ilyenkor például érdemes lehalkítani vagy kikapcsolni a telefont, a számítógépen bezárni az olyan oldalakat, programokat, melyekre nincs szükség a dolgozat írásához.

Társas támogatás
A szociálpszichológiai kutatások alapján a társas támogatás, vagy akár egyszerűen más emberek jelenléte fokozhatja a motivációt és pozitív hatással lehet a teljesítményre. Ha van olyan barátod, csoporttársad, aki szintén diplomamunkát ír, motiválhatjátok egymást. Nyomon követhetitek egymás haladását, vagy akár közösen tűzhettek ki célokat, pl. egy kitűzött időpontra mindketten megírtok bizonyos számú oldalt a dolgozatból.

Természetesen egyénenként eltérhet, hogy milyen technikák, ötletek válnak be, kinek mi segít motivációt szerezni és teljesíteni ezt a kihívást.

Készítette: Kedves Balázs, pszichológus