BME honlap | Oldaltérkép | Impresszum | HU | EN

Klímaszorongás

A klímaváltozásról hallott rengeteg hír minden elképzelhető csatornán árad felénk, aminek az előnyei mellett (pl.: naprakésznek lehet lenni) megvannak a negatív hátulütői is; hatással vannak a pszichés jóllétünkre. Ebbe a kategóriába tartozik a szorongásnak az a speciális formája is, amelynek forrása a környezetszennyezés okozta klímaváltozás – hétköznapi nevén a klímaszorongás. De mi is ez valójában? Létező probléma, vagy csak egy felkapott trend a popkulturában? (Grist, 2019)

A szorongás

A környezeti katasztrófától való félelem természete hasonló, mint a többi szorongásos problémáé: egy veszélyesnek értékelt szituáció váltja ki, a reakció pedig a szükségesnél sokkal nagyobb mértékű, ami képes ellehetetleníteni az embert akár teljesen átlagos, hétköznapi tevékenységek elvégzésétől is.

Képzeld el, hogy nem mersz mosni már 3 hete, mert ezzel megpecsételed a Föld vízkészletének sorsát, vagy órákat töltesz a boltban, hogy mindenből sikerüljön összevadászni a legkörnyezetbarátabb verziót. Érezhető, hogy ez már a normális életvitelt akadályozza.

A helyzet különlegessége azonban, hogy ebben az esetben a szorongás tárgya, tehát a klímaveszély reális és bizonyított, így akár normálisnak is lenne mondható az, ha valaki fél a következményeitől. Sőt, a tudomány szerint minél valószínűbb hogy bekövetkezik egy ilyen esemény, az annál nagyobb szorongást eredményez - mégpedig az éghajlatváltozás pont a szemünk előtt történik. Azonban ismételten fontos megjegyezni, hogy a mértéken van a hangsúly: nem lesz attól még valaki klímaszorongó, mert aggódik Földünk jövőjéért.

De akkor mégis mi áll a szorongás kialakulásának hátterében?

Kialakulása köthető ahhoz a magatehetetlenség érzéshez, amely a globális fenyegetéssel szemben léphet fel. Nem kell közvetlenül a bőrünkön megtapasztalni a hatást ahhoz, hogy az szorongást váltson ki belőlünk –így mindenki érintett lehetne benne, aki már hallott róla.

A szorongás elhatalmasodását azonban befolyásolja személyiségünk, sérülékenységünk és ellenállóképességünk mértéke. A rezilienciáról bővebben is olvashatsz egy előző blogbejegyzésünkben.

A szorongást kiválthatja továbbá az is, hogy a társadalom szinte teljesíthetetlen feladatokat kíván meg tőlünk a fenntarthatóság jegyében.

Mert végülis hogyan lehetséges egy év alatt maximum egy negyed kukányi szemetet hátrahagyni? Most akkor soha többet nem ehetek egy szelet csokit, mert az nem csomagolásmentes?

Énvédő mechanizmusok

Miért nem teszünk mégis néha semmit, miért nem foglalkozik vele mindenki, ha ennyire aktuális probléma? 

Létezik néhány kevésbé tudatos megoldása az embernek arra, hogy csökkentse a szorongását. Ezek közül mutatunk most be néhányat, amelyeket olvasva lehetséges, hogy felismerünk egy-kettőt a saját működésmódjaink közül.

klímaszorongás és hárítómechanizmusok

Hogyan léphetünk akkor túl ezeken a néha nem is tudatos akadályokon?

„A környezeti problémák megoldásához vezető úton az első lépés, hogy érző állapotba hozzuk magunkat” - írja Winter és Koger (idézi Dodds, 2019).

Ez ijesztőnek tűnhet, hiszen a szorongató klímakérdés sok negatív érzelmet fog kiváltani belőlünk, amelyeket senki sem szeret átélni.

Akármennyire is nehéz, szembe kell nézni velük, hogy érdemben lépni lehessen a megoldás felé és az energiáinkat ne a tudattalan vagy éppen tudatos elkerülés kösse le.

Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, szükségünk van egy támogató környezetre, akik kellő biztonságot és szeretetet tudnak nyújtani. Ez a közeg fog bennünket segíteni abban, hogy meg merjük élni a rossz érzéseket is, amelyek így nem fognak elviselhetetlen terhet jelenteni a számunkra.