BME honlap | Oldaltérkép | Impresszum | HU | EN

INFORMÁCIÓ OKTATÓKNAK, EGYETEMI DOLGOZÓKNAK

Ha oktatóként vagy más minőségben dolgozik a BME-n, tudnia kell, hogy a felsőoktatási törvény biztosítja a fogyatékosnak minősülő hallgatók számára, hogy a hátrányaikat rendeletben megszabott keretek között és indokolt mértékig igyekezzen a felsőoktatási intézmény enyhíteni.

2011. évi CCIV. törvény (Felsőokt. tv.) 49. § (8): „A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz - így különösen írógép, számítógép - alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.”

Ennek érdekében a törvényben meghatározott hallgatói kör tanulmányi kedvezményeket kaphat.

2011. évi CCIV. törvény (Felsőokt. tv.) 108. § 6.: „fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd”

Ezek a kedvezmények azonban nem előnyt jelentenek a többi hallgatóhoz képest, hanem lehetőséget arra, hogy a fogyatékos hallgatók megközelítőleg egyenlő esélyekkel vegyenek részt az oktatásban, mint ép társaik. A nyújtható kedvezmények körét a törvényhozó rendeletben szabályozza. Annak vizsgálata, hogy a hallgató számára milyen kedvezmények nyújtása indokolt, a Hallgatói Esélyegyenlőségi Bizottság feladata, amely az arra feljogosított szervek által kiadott szakértői vélemény alapján hozza meg döntését.

A kedvezmények mellett a BME Hallgatói Szolgáltatási Igazgatósága szolgáltatásokat is biztosít az esélyegyenlőségi regisztrációval rendelkező hallgatók számára. A jogalkotó és a HSZI esélyegyenlőségi csoportjának célja, hogy azok a hallgatók, akik képességeik alapján alkalmasak a diploma megszerzésére, a fogyatékosságukból eredő hátrányaik miatt ne hagyják el az egyetemet, és lehetőség szerint a képességeiknek megfelelő eredményeket tudják elérni. Ebben kérjük az oktató és a BME-n más munkakörökben dolgozó kollégák aktív közreműködését.

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

A hallgatónak regisztrálnia kell a Hallgatói Esélyegyenlőségi Bizottságnál (továbbiakban HEB) egy regisztrációs lap kitöltésével és a szakértői vélemény megküldésével. A regisztrációs lapon jelölheti, hogy milyen tanulmányi kedvezményeket és szolgáltatásokat szeretne igénybe venni. A HEB a szakértői véleményben foglaltak és az esélyegyenlőségi koordinátor javaslata alapján hozza meg döntését, melynek minden esetben egyhangú döntésnek kell lennie. Ez a gyakorlat biztosítja azt, hogy az oktatók és a hallgatók szempontjai, valamint az esélyegyenlőségi elvek is érvényesüljenek a döntéshozatal során.

Ezt követően a HEB határozatot ad ki a hallgató részére, melyben leírja azokat a kedvezményeket, amelyre jogosult a tanulmányai során. Ezt a határozatot a hallgató kell, hogy bemutassa az oktatónak és az ő felelőssége, hogy az oktatóval egyeztessen a kedvezmény érvényesítéséről. Fontos, hogy a fogyatékosságra vonatkozó bármiféle adat, fokozott védelem alatt áll! Az oktató a tudomására jutott információkat nem adhatja tovább harmadik fél számára! Például a ZH előtt, nem mondhatja azt, hogy „A diszgráfiások üljenek az első sorba, mert nekik többletidő jár majd.”

Ez alól a szabály alól kivételt jelent, ha célhoz kötötten, azaz a hallgató jogainak érvényesítése érdekében történik az adatok megosztása. Például ha más oktató fogja a vizsgát lebonyolítani, mint aki az órákat tartotta, neki tudnia kell arról, hogy mely hallgatóknak van tanulmányi kedvezménye és pontosan milyen. Ezeket az adatokat viszont olyan módon kell a másik oktatóval/oktatókkal közölni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Tehát ilyen információt csak a hivatalos, bme-s e-mail címről lehet kiküldeni, szintén a hivatalos, bme-s e-mail címre. Ha szóban hangzik el az információ, azt harmadik fél nem hallhatja.

2011. évi CCIV. törvény (Felsőokt. tv.) 35. § (2): ”… az oktató tevékenysége során vegye figyelembe a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát.”

Vannak esetek, amikor az oktató nem pontosan tudja, hogyan érvényesítheti a kedvezményt, vagy kérdések merülnek fel benne azzal, kapcsolatban, mivel is jár az adott fogyatékosság, hogyan tudná a hallgató számára az órákat akadálymentessé tenni. Ilyenkor első körben maga a hallgató a legjobb segítség, mivel ő ismeri legjobban a saját állapotát és több év tapasztalattal rendelkezik a közoktatásban. Biztosan szívesen elmondja, miért fontos, hogy tudjon szájról olvasni, vagy miért lenne fontos az órák előtt megkapnia a ppt-t, stb. Emellett tippeket is tud adni, hogy számára mi jelenthet segítséget a vizsgák alkalmával, vagy az órákon. Ezen túlmenően lehetőség van arra is, hogy az esélyegyenlőségi koordinátortól kérjen segítséget, információt. Amennyiben kérdése van a hallgató számára kiadott bizottsági határozattal, illetve annak gyakorlati megvalósításával kapcsolatban, vagy szeretné igénybe venni a konzultációs lehetőséget, kérjük, írjon a karmazsin.eszter@bme.hu címre.

Ha szeretne többet megtudni az egyes fogyatékossági típusokról, látogassa meg Tudástárunkat!

Fontos, hogy az oktatónak nem kell esélyegyenlőségi vagy akadálymentesítési szakértővé válnia, sokkal fontosabb egyfajta nyitottság az adott hallgató és az általa tapasztal nehézségek jobb megismerésére.

Kik a speciális igényű hallgatók?

Mivel a fogyatékos elnevezés megbélyegző lehet, egyfajta negatív értelmezése, kicsengése van, szívesebben használjuk a SPECIÁLIS IGÉNYŰ kifejezést. Emellett ez egy gyűjtőfogalom, amibe minden olyan hallgató beletartozik, aki esélyegyenlőségi szolgáltatásra jogosult. Ebbe a 6/2015. (X.29.) Rektori-Kancellári Közös Utasítás a BME speciális szükségletű hallgatóinak tanulmányi esélyegyenlőségét segítő feltételekről alapján a felsőoktatási törvény értelmében fogyatékosnak minősülő hallgatókon felül a súlyos – átmeneti vagy tartós – egészségügyi problémával élő hallgatók is bele tartoznak.

GYAKORI KÉRDÉSEK (kattintásra megjelenik a válasz)

Milyen jogszabályi háttér védi a fogyatékossággal élő hallgatókat, kötelesség vagy szívesség a helyzetük figyelembe vétele?

Az egyetemre jelentkező és az egyetemen tanuló fogyatékossággal élő hallgatók jogait több jogszabály is rögzíti. A nemzeti felsőoktatási törvény (továbbiakban Nftv) előírja, a 43. § (1) pontjában, hogy „A hallgató joga, hogy (…) fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön.” Az Nftv-t kiegészítő Kormányrendelet pedig fogyatékosság típusok szerint rögzíti, hogy a felsőoktatási intézménynek milyen – a tanterv előírásaitól részben vagy egészében – eltérő követelményeket kell megállapítania és biztosítania.

A BME belső szabályzatában rögzíti, hogy a speciális igényű hallgatók körét kiterjeszti a súlyos, tartós betegséggel élő hallgatói körre is, akik indokolt esetben szintén kérvényezhetnek tanulmányi kedvezményeket. Erre azért van szükség, mert bizonyos betegségek megnehezíthetik, hogy az érintett hallgatók zavartalanul részt vehessenek tanórákon vagy a számonkéréseken (pl. váratlan és kiszámíthatatlan rosszullétek I. típusú diabétesz esetén).

Amennyiben a törvényi és egyetemi szabályozásról szeretne részletesebben tájékozódni, itt találja a pontos hivatkozásokat:

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 43. § (1); 49. § (8); 108. § (6)

87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 62. § ; 63. §; 64. §

6/2015. (X.29.) Rektori- Kancellári Közös Utasítás a BME speciális szükségletű hallgatóinak tanulmányi esélyegyenlőségét segítő feltételekről


Minden speciális igényű hallgatónak szüksége van akadálymentesítési beavatkozásokra?

A „speciális igény” kifejezés alatt azokat a szerzett, vagy veleszületett nehézségeket értjük, amelyek sok esetben megnehezítik a hallgatók egyetemi beilleszkedését, képességeik kibontakoztatását, órákon való részvételét. Fontos leszögezni, hogy egy megfelelően akadálymentesített környezetben, akadálymentesített tananyagot alkalmazva ezek a nehézségek minimalizálhatóak, lehetővé téve minden hallgató számára azt, hogy egyenlő esélyekkel végezhessék az egyetemet.

Az egyetemi környezetben a támogatható speciális igények körét a Nemzeti Felsőoktatási törvény és annak Kormányrendelete, illetve a „6/2015. (X.29.) Rektori- Kancellári Közös Utasítás a BME speciális szükségletű hallgatóinak tanulmányi esélyegyenlőségét segítő feltételekről” határozza meg. A Rektori-Kancellári Közös Utasítás értelmében az esélyegyenlőségi kedvezményeket és szolgáltatásokat a BME nem csak a felsőoktatási törvény által fogyatékosnak tekintett hallgatók számára teszi elérhetővé, hanem a súlyos -átmeneti vagy tartós- egészségkárosodással élők számára is.

További információ a jogszabályi háttérről az alábbi linkeken érhető el:

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 43. § (1); 49. § (8); 108. § (6)

87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról  62. § ; 63. §64. §

6/2015. (X.29.) Rektori- Kancellári Közös Utasítás a BME speciális szükségletű hallgatóinak tanulmányi esélyegyenlőségét segítő feltételekről

Jelenleg a Műegyetemen az alábbi speciális igények esetén előírás a hallgatók támogatása:

  • érzékszervi fogyatékosság (látás-, hallássérültség),
  • mozgásszervi fogyatékosság,
  • autizmus spektrum zavar (ide értve az Asperger-szindrómát),
  • súlyos -átmeneti vagy tartós- egészségkárosodás,
  • tanulási zavarok (pl. diszlexia),
  • egyéb pszichés fejlődési zavarok (pl. hiperaktivitás, figyelemzavar),
  • beszédzavarok/beszédfogyatékosság.

Az egyes hallgatók problémái és ezáltal szükségletei is egyediek: általában szakorvos, pedagógiai szakszolgálat, vagy kormányhivatal illetékes szerve által kiállított szakértői vélemény határozza meg, hogy adott esetben milyen segítség, könnyítés indokolt. Az egyes fogyatékosságtípusok esetén az adható támogatások körét kormányrendelet határozza meg.

Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy az akadálymentesítés minden hallgató számára hasznos, sok esetben megkönnyíti még a nem speciális igényű hallgatók egyetemi integrációját, és tanulmányi haladását. Így, bár a hallgatóknak különböző mértékben van szüksége támogatásra, az akadálymentesítés közös érdek, amelynek eredményeiből a teljes egyetemi közösség profitálhat hosszútávon.


Mit tehetek oktatóként az általam tanított tantárgy akadálymentesítéséért?

Oktatóként számos lehetőség adódik a speciális igényű hallgatók támogatására.

Érdemes tájékozódni, hogy milyen akadálymentesítési lehetőségek léteznek, és ezek közül az oktató számára egy adott kurzuson mi tűnik megvalósíthatónak. Fontos tudni, hogy feltehetően minden oktató dolgozik együtt több speciális igényű hallgatóval is, csak közülük sokan nem hozakodnak elő nehézségeikkel. Ennek sokszor az az oka, hogy ők maguk sem tudják, hogy egy projekt kapcsán megélt nehézségük mögött nem a kitartásuk hiánya áll, hanem egy veleszületett, átlagostól eltérő idegrendszeri fejlődés. Mások rendelkeznek ugyan diagnózissal, csak épp a megkülönböztetéstől, megszégyenítéstől való félelmükben nem szeretnék felfedni speciális igényüket – amihez szintén joguk van.

Épp ezért induljunk ki abból, hogy minden előadáson, laboron, gyakorlaton vannak speciális igényű hallgatók. Ha ezt elfogadjuk, ennek mentén gondolkodhatunk, hogy hogyan lehetne akadálymentesíteni a kurzus különböző aspektusait.

Néhány kérdés, amelyek nyomán érdemes átgondolni a kurzusokat:

  • A diasorok áttekinthetőek-e? A képek rendelkeznek helyettesítő szöveggel a vak és gyengén/aliglátó hallgatók számára? Diszlexiás hallgatók számára is jól olvasható betűtípust használok (pl.: Arial, Verdana, Tahoma, nagyobb betűméret, 1,5 sortáv)?
  • A hallgatókkal való kommunikáció módja, menete egyértelműen van jelezve írásban is? Például autizmussal élő hallgatóknak nehézséget okozhat a nem egyértelmű társas-kommunikációs helyzetekben a segítségkérés.
  • Minden fontos információ (elvárások, keretek, stb.) felkerül-e a táblára, vagy e-mailben, más módon megkapják-e a hallgatók?
  • A félév elején mennyire egyértelműek a feladatok, teendők, határidők, azaz az egész félév mennyire tervezhető előre?
  • Ha kiselőadást kell tartani, vagy csoportmunkára van szükség a tantárgy elsajátításához érdemes rákérdezni, hogy ez okoz-e valakinek problémát? Az ilyen jellegű feladatok több fogyatékossági típus esetében is gondot okozhatnak.
  • Biztosítva van-e konzultációs lehetőség a hallgatók számára?
  • Zh-k és vizsgák esetében egyértelműen és pontosan, lehetőleg könnyen érthető nyelvezettel van-e megfogalmazva a feladat? A speciális igényű hallgatók számára a „becsapós”, körülményesen megfogalmazott kérdések megértési problémát okoznak.
  • Amennyire lehetséges a diasorokat, az előadások anyagát tegyék hozzáférhetővé a diákok számára. A speciális igényű hallgatók több csoportjának is gondot okoz a szóban elhangzott információ feldolgozása, a lényeg kiszűrése, nem tudnak egyszerre figyelni az oktatóra és jegyzetelni is. Számukra nagy segítség lehet minden írott anyag.
  • Érdemes a szakirodalomlistát félév elején kiadni, mert sokaknak többletidőre van szüksége ezek feldolgozásához.
  • Hallásérültek esetén fontos, hogy az előadó a hallgatók felé fordulva beszéljen.
  • Sokat segíthet a szemléltető eszközök, rajzok, ábrák, grafikonok, folyamatábrák, stb. használata.

Érdemes lehet segíteni a hallgatókat abban, hogy az esetleges nehézségeik kapcsán mielőbb megfelelő támogatásokhoz, szolgáltatásokhoz jussanak. Ehhez egy egyszerű, ám hatékony jó gyakorlat az adott tárgy kurzusleírásba beilleszteni a speciális igényű hallgatókat megszólító bekezdést. Ehhez az alábbi minta is alkalmazható, de természetesen a lényegi információk megtartásával adaptálható a szöveg:

A Műegyetemen elérhetőek különböző akadálymentesítési és esélyegyenlőségi szolgáltatások speciális igényű, és/vagy fogyatékosággal élő hallgatók számára. Bármely hallgató, aki úgy érzi, hogy tanulmányi kötelezettségei teljesítésében hátráltatja érzékszervi és/vagy mozgásszervi fogyatékossága, tanulási zavara (pl. diszlexia), autizmus spektrum zavara, pszichés fejlődési zavara (pl. hiperaktivitás, figyelemzavar), beszédzavara, vagy tartós betegsége (pl. cukorbetegség), mielőbb keresse fel az egyetem esélyegyenlőségi koordinátorát (eselyegyenloseg@group.bme.hu).


Megkérdőjelezhetők-e az oktatók által a Hallgatói Esélyegyenlőségi Bizottság határozatai?

A hallgatók minden esetben egy esélyegyenlőségi konzultáción vesznek részt, ahol az esélyegyenlőségi koordinátorral átbeszélik, hogy milyen lehetőségek segíthetik őket egyetemi tanulmányaik alatt, illetve milyen tanulmányi feltételmódosításokat kérhetnek (pl. többletidő) a szakvéleményük alapján. Miután a hallgató megismerte lehetőségeket eldöntheti, hogy esélyegyenlőségi regisztrációt szeretne-e kérni.

A koordinátor minden esetben ellenőrzi, hogy aktuális jogszabályoknak megfelelő-e, érvényes-e a szakvélemény. A koordinátor kompetenciája, hogy a szakvélemények követelményeit pontosan ismerje, ezért adatvédelmi okokból a hallgatónak a kedvezmények kérvényezéséhez csak az esélyegyenlőségi tanácsadóban kell bemutatnia szakvéleményét.

A regisztráció után a hallgató által írásban kért tanulmányi feltételmódosításokról a Hallgatói Esélyegyenlőségi Bizottság dönt ülésén. A döntésről határozat készül, ami tartalmazza a hallgató nevét, szakját és azokat a kedvezményeket, amelyekre jogosult. A Bizottság a munkáját az aktuális jogszabályoknak megfelelően végzi, amelyek előírják, hogy milyen feltételeket kell biztosítania a felsőoktatási intézményeknek a speciális igényű hallgatók számára, hogy tanulmányaikat minél akadálymentesebben végezhessék. A határozatban szereplő tanulmányi feltételmódosításokat törvény szabályozza, ezért kötelező érvényűek.

A hallgatók a határozat kézhezvétele után keresik fel azoknak a tantárgyaknak az oktatóit, ahol a kapott kedvezményekkel élni szeretnének. Javasoljuk a hallgatóknak, hogy ezt a határozat kézhez vétele után minél előbb tegyék meg, hogy oktatóik is felkészülhessenek a kérésekre. A legtöbb hallgatónak már a középiskolába visszanyúlóan vannak tapasztalatai milyen megoldások váltak be, illetve oktatói oldalról is lehetnek már jól bevált stratégiák (pl. többletidő felhasználása hogyan oldható meg), az egyeztetés, személyes konzultáció ezért fontos.


Amennyiben további kérdései vannak, esetleg javaslatot tenne az oldalon elérhető információk bővítésére kérjük, forduljon hozzánk bizalommal az eselyegyenloseg@group.bme.hu címen.