BME honlap | Oldaltérkép | Impresszum | HU | EN

MI IS AZ A TRÉNING?

A képzési kínálatban gyakran találkozhatunk a tréninggel. Felmerülhet a kérdés, hogy mi is a tréning pontosan?

Ez egy csoportos tanulási forma, általában 10-14 fővel, ahol a cél az egyén bizonyos készségeinek fejlesztése a tréning témájától függően. A tréningben megvan a közösségi tanulás minden előnye és minden hátulütője is. Alkalmunk van résztvevőként rálátni saját működésünkre és tudatosítani azt, ezáltal teret adva a tanulásnak. Annál jobban működik a tréning, minél inkább beleteszik a résztvevők az élettapasztalataikat és minél nyitottabbak az új tapasztalatokra. Az élmények megosztása része a tréning tanulási folyamatának.

Tovább...

Mindent Vagy Semmit?

A kognitív torzítások egyike a „mindent vagy semmit”, dichotóm gondolkodás, amelyre a szélsőségek jellemzőek: valami vagy fekete vagy fehér; vagy teljes siker, vagy teljes kudarc, mintha nem létezne köztes út a kettő között. 
Ezek a gondolkodási mintázatok legtöbbször negatív érzéseket keltenek, de még ha nem is, mindenképpen akadályoznak bennünket az élet számos területén.
Ezért is fontos, hogy „résen legyünk”, és észrevegyük, hogy milyen kognitív torzításokkal élünk együtt és azok hogyan hatnak az életünkre. 

Tovább...

"ÉLETEM TÖRTÉNETE" - AZ ÉLETVEZETÉS 6 LEGENDÁJA, 2. RÉSZ

Milyen folyamatok szerint éljük az életünket? Mit tekintünk sikernek, boldogságnak, mi az, ami örömöt szerez? Milyen feltételekhez kötjük ezeket? Mennyit kell várnunk, dolgoznunk mire jól érezhetjük magunkat?
Az előző bejegyzésben megismertük az úgynevezett sorskönyvi folyamatokat, amelyek választ adnak ezekre a kérdésekre. Az eddig megismert két folyamat után itt az alkalom, hogy tovább gondolkodjunk azon, hogyan szerkesztjük életünk történetét!

Tovább...

"ÉLETEM TÖRTÉNETE" - AZ ÉLETVEZETÉS 6 LEGENDÁJA, 1. RÉSZ

Az egyik legalapvetőbb kérdés, hogy mit kezdjünk az életünkkel? Mit tekintünk sikernek, boldogságnak, mi az, ami örömöt szerez? Milyen feltételekhez kötjük ezeket? Mennyit kell várnunk, dolgoznunk mire jól érezhetjük magunkat?

Ezek igencsak filozófiai kérdéseknek tűnnek, ám némi kreativitással jól elhelyezhetők a hétköznapokban. Az alább bemutatott elmélet hat különböző folyamatot ír le, amelyek – különböző arányokban - mindannyiunk életében megjelennek. A gyakorlatiasság kedvéért igyekeztem az egyetemi életből kiragadható példákkal szemléltetni, hogyan is működnek, és hogyan érthető meg segítségükkel a halogatás, sikertelenség, perfekcionizmus…

Tovább...

A KAPCSOLATOK KOMMUNIKÁCIÓS BUKTATÓI

Egyik alapvető szükségletünk a másik ember közelségének keresése. Szükségünk van arra, hogy azt érezzük, nem vagyunk egyedül a világban, tartozunk valakihez. Ha azonban nincs helyén önértékelésünk, a másik személlyel való igazán intim közelség, kötődés diszkomfort érzést is kiválthat belőlünk.

Tovább...

Amikor a tükör hazudik - mit érdemes tudnunk az evészavarokról?

Kolléganőnk, Harsányi Katalin pszichoedukációs anyaga evészavar témában.

Megnyitás

Hogyan küzdjünk meg veszteségeinkkel?

Kolléganőnk, Szalay Nikolett pszichoedukációs anyaga gyászfeldolgozásról.

Megnyitás

Félelmeink a karriertervezésben

Amikor közeledik a diplomaszerzés ideje, érezzük, hogy lassan elkerülhetetlenné válik, hogy teljes állásban munkába álljunk. Karrierünk elején sok kérdés merülhet fel bennünk, ami bizonytalanságot, félelmet is szülhet. Ez természetes dolog, de érdemes velük foglalkozni, hogy mit is kezdjünk ezekkel a félelmekkel, hogy ne csapjanak át gátló tényezőkbe. Az alábbiakban egy egyszerű gyakorlatot ismertetünk, ami segíthet ebben és semmi nem kell hozzá, csupán egy toll, néhány papírlap és egy csendes, nyugodt hely, ahol összeszedhetjük a gondolatainkat.

Tovább...

Mi állhat a gyakori hangulatingadozás mögött?

Kolléganőnk, Knapek Éva pszichoedukációs anyaga szélsőséges hangulatingadozás lehetséges okairól.

Megnyitás

7 technika a halogatás ellen

Az egyetemi időszak izgalmas próbatételt jelent a saját időgazdálkodásunk szempontjából, mivel az életünk ez alatt a pár év alatt a legkevésbé strukturált: az óráink egy részéről eldönthetjük, hogy látogatjuk-e őket vagy sem, a feladataink elvégzését szabadon osztjuk be, a maradék időt pedig az általunk választott egyéb programok töltik ki. 

Tovább...

PSziChODRÁMA

A pszichodráma – másnéven a „lélek színháza” – módszerének megalkotása Moreno nevéhez fűződik. Moreno úgy gondolta, hogy a terápiás változás nem a szavak, hanem a cselekvés és a kapcsolat útján lehetséges.

Tovább...

STRESSZKEZELÉS A VIZSGAIDŐSZAKBAN

A bejegyzésből megtudhatjuk, hogy mit tehetünk, ha úgy érezzük, hogy a vizsgaidőszakban kezdenek a fejünk felett összecsapni a hullámok. Konkrét viselkedéses és kognitív technikákat mutatunk be, melyek segítségével a vizsgákkal kapcsolatos szorongásunk kezelhetőbbé válhat.

Tovább...

Egy maréknyi dollárért – avagy miért játszmázunk?

Eddig két bejegyzés született a játszmázás témakörében. Megtudtuk, hogy milyen forgatókönyv és milyen szereposztás szerint tud lezajlani egy játszma, és azt is, hogy a végén igazából mindenki csak rosszabbul érzi magát. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért ennyire része az életünknek?

Tovább...

Drámai szerepek

Az előző bejegyzésben bemutattam a játszma fogalmát egy kifejtett példán keresztül. A végén felsoroltam néhány karakteresebb játszmát, három kategóriába rendezve. A szemfülesebbek alighanem észrevették, hogy csak félig hangzottak el bizonyos információk: az már kiderült, hogy vannak Üldöző-játszmák, Megmentő-játszmák és Áldozat-játszmák, de már nem írtam le, hogy ezek tulajdonképpen mit is takarnak.
Itt az alkalom, hogy ezt pótoljuk!

Tovább...

Horogra akadva

Ismerős az a vita, ami úgy végződött, hogy mindkét fél rosszul érezte magát? Aminek a végén feltettük magunknak azokat a kérdéseket, hogy „miért történik ez velem mindig”, „hogy lehet, hogy már megint…?” - illetve csalódottan zártuk le a dolgot azzal, hogy „azt hittem, ő más, mint a többi”?

Ismerősek azok a helyzetek, amelyek összefoglalhatóak olyan mottókkal, mint például "ha te nem lennél", "ezzel nem tudok mit csinálni", "most rajtacsíptelek"?

Furcsa, hogy néhány dolog - akármilyen kellemetlen is - valahogy újra és újra megismétlődik, valahogy mindig belesodródunk egy újabb értelmetlen, fölösleges vitába, drámába...
Nagyjából ezzel a pár sorral nyitja egyik kedvenc könyvem a „játszma” ismertetését.

Tovább...

Driver telepítve

Gyakran feltűnik, hogy ugyanazt a viselkedést, érzelmet és gondolkodásmódot visszük be számos helyzetbe. Ez a mintázat mintha nem is lenne egészen tudatos: egy kicsit merev, és igazából sosem viszi előbbre a helyzeteket. Akkor kerül elő, amikor ránk irányul a figyelem, és fontos lenne, hogy úgymond okénak érezzük magunkat.
Mindenkinek van egy – esetleg kettő – tipikus mintája arra, hogyan érje el, hogy mások okénak gondolják őt. Ezek a minták a neveltetéséből fakadnak, és általában úgy tűnik, hogy kifizetődő stratégiát jelentenek.
Előfordulhat azonban néhány, mondjuk úgy, félreértés a háttérben, ami miatt érdemes egy kicsit jobban megismerni őket!

Tovább...

Tudatos jelenlét (mindfulness)

Ha elkezdünk befelé figyelni, azt tapasztalhatjuk, hogy elménk cselekvő üzemmódban van: különféle gondolatok között csapong, melyek többsége leginkább a múlttal vagy a jövővel kapcsolatos. Mindig valamiféle cél elérésére törekszik, és ehhez számba veszi mit végzett már el és mi áll még előtte. Ez a működésmód nagyon hasznos a számunkra, ha különféle problémákat akarunk megoldani, de ha állandóan ebben az állapotban vagyunk, akkor életünk rutinok sorozatává válhat és elveszthetjük a kapcsolatot önmagunkkal és a körülöttünk lévő világgal.

Tovább...